További infó ITT!

  INTEL

Céglogó:

Chiplogó(k):

 Válassz a fenti listából!

Jelmagyarázat a hírekhez: P - Processzorhírek, E - Egyéb, a gyártóval kapcsolatos hírek,
C - Cikkek, T - Tesztek



Letölthető: INTEL PROCESSZOROK ÁTTEKINTÉSE
(PowerPoint bemutató)

Az Intel processzorok rövid története

1968. június 28. - Gordon E. Moore és Robert Noyce megalapítja közös vállalatát. Memóriamodulokat gyártanak komputerekhez új technológiával. A szilikonlapra "nyomtatott" integrált áramkörök technológiájában (amelynek egyik kifejlesztõje Noyce) kevesen hittek akkor, bár alaposan lecsökkentette a méreteket. Moore és Noyce több névváltoztatás után egy szállodától 15000 dollárért megveszi az Intel nevet.

1969. április. - Megjelenik az elsõ Intel-termék, a 3101 jelû memória.

1971. - Az Intel megalkotja a világ elsõ mikroprocesszorát. Eredetileg a Busicom nevû japán cégtõl kaptak megrendelést, hogy gyártsanak chipeket egy számológépbe. A terv szerint tizenkét különbözõ áramkört kellet volna készíteni, de az Intel egyik mérnöke, Ted Hoff azt javasolta, hogy inkább hozzanak össze egy központi logikai egységet, amely több alkalmazáshoz is használható, és köré építsenek memóriát. Akkor még minden eszközhöz egyedi áramköröket kellett létrehozni. Hoff ötletében az volt a zseniális, hogy ez az úgynevezett központi egység (CPU) több feladatra is használható volt, többféle eszközben lehetett alkalmazni.
A 4004 jelû chip jogai a megrendelõ japán cég kezében voltak, de Moore és társa megérezte az új technológiában a nagy lehetõséget, 60000 dollárért visszavásárolja az elsõ mikroprocesszor jogait. A 4004-es 2300 darab tranzisztort tartalmaz körömnyi felületen, ára csupán 200 dollár, és számítási teljesítménye nagyobb, mint az elsõ elektronikus komputeré, az ENIAC-é.

1974. június. - Piacra kerül a 8008 jelû mikroprocesszor, amely már 8 bitnyi információt képes egyszerre kezelni (8 bites architektúra). Az új chipet rengeteg eszközbe építik be, digitális mérlegektõl mûszereken át számológépekbe. Gordon Moore-nak javasolja valaki, hogy építsen egy kis számítógépet a 8008 köré, szerelje fel monitorral, és próbálja piacra dobni. Moore csak legyint a személyi számítógép ötletére: ugyan, ki venne ilyen haszontalan masinát?

1978. június. - Az Intel bemutatja 16 bites processzorát, a 8086-ost.

1979. május. - Az Intel a 486. helyen bekerül a legértékesebb amerikai vállalatokat felsoroló Fortune Top 500-ba.

1981. - Az IBM nagy meglepetésre - a számítástechnika legnagyobb vállalata addig csupán saját alkatrészekbõl dolgozott - az Intel egyik processzorát, a nyolcbites 8088-ast választja új számítógépe agyául. Az új gép neve: PC, azaz Personal Computer. Ugye ismerõs? Ez a döntés mindmáig meghatározza az egész ipar képét. A PC elindítja az otthoni számítógépek forradalmát.

1982. május. - Megjelenik a 80286, azaz a "ketõnyolcvanhatos", a 16 bites processzor, amely az IBM PC-AT-jébe, majd több száz más típusba kerül. Már 134000 tranzisztort zsúfol össze egy négyzetcentiméteren.

1985. - Újabb generációváltás: itt a 32 bites 386-os, 275 ezer tranzisztorral. E processzor köré épített gépével kezdi diadalmenetét a Compaq.

1987. április. - Andy Grove, az Intel alapító tagja, "négyes számú" alkalmazottja, az '56-ban diszidált, magyar származású vegyészmérnök a cég ügyvezetõje lesz.

1989. április. - Megjelenik a 486-os beépített matematikai koprocesszorral, 1,2 millió tranzisztorral. A PC-k technológiai fejlõdése új lendületet kap, az iparág elképesztõ ütemben nõ.

1992. január. - Az Intel megelõzi a Motorolát, és a világ legnagyobb félvezetõgyártójává válik.

1993. január. - Az Intel a világ legnagyobb chipgyártója.

1993. március. - Hatalmas médiaérdeklõdés közepette bemutatják az Intel processzorok következõ generációját, a Pentium családot. A Pentiumok már 3,1 millió tranzisztort tartalmaznak.

1995. novebmer. - Pentium Pro.

1997. május. -Pentium II.

1999. Az Intel Corporation több bejelentéssel kezdte az évet: január elsejétõl kapható a két új, 400 és 366 MHz-es órajelû Intel Celeron processzor.
Január 11-én az Intel bejelentette, hogy Intel Pentium III márkanevet használja a korábban Katmai kódnéven fejlesztett, következõ generációs mikroprocesszorához. A Pentium III márkanévvel jelzett új termék minden eddiginél nagyobb számítógépes teljesítményt biztosít az internet következõ generációjának élvezetéhez. Az 1999 elsõ negyedévében bevezetésre kerülõ új Pentium III processzor életszerûbb multimédiát kínál, és megbízhatóbb adatfeldolgozási sebességet biztosít valamennyi jelenlegi és késõbbi alkalmazáshoz.

1999. március 4. Az Intel Corporation bemutatta Magyarországon a legújabb és leggyorsabb processzorát, a Pentium III-at. Ezt megelõzõen egy közönségbemutatón is megismerkedhettek vele az érdeklõdõk Budapesten, a Lurdy-házban. Az internet használatát is gyorsító processzor 450 és 500 MHz-es változata már jelenleg is kapható, míg az 550 MHz-es megjelenése a második negyedévben várható. (Computer Technika, márc.)


Egy másik leírás szerint:

4004: 1970

A világ elso mikroprocesszora, 4-bites adatbusszal és 12-bites címzéssel (maxium 4 Kb memória). 2250 tranzisztorból épül fel.

4040: 1972

A 4004 továbbfejlesztett változata. Bovített utasításkészlete van, és kezeli a megszakításokat (interrupt).

8008: 1972 április

Az adatbuszt 8-bitesre, a címvezetéket 14-bitesre (maximum 16 Kb memória) bovítették. 300 KHz-es órajelen muködött, 3300 tranzisztort tartalmazott.

8080: 1974 április

8008-as processzor veremkezeléssel, 16-bites címzéssel (maximum 64 Kb memória). 2, 2.66 és 3.125 MHZ-es változatokban készült, 4500 tranzisztorból áll.

8085: 1976

Új utasításokat és több megszakításvonalat (interrupt line) tartalmaz. 3, 5 és 6 MHz változatban készült. 6200 tranzisztorból áll.

8086/8088: 1978 május

Az Intel elso széleskörben elterjed processzora, mert az Intel 8088 processzorra épültek az IBM PC és PC/XT rendszerek. 16 bites belso és 8 (8088), vagy 16 (8086) bites külso adatbusszal, 20 bites címvezetékkel rendelkezik. Ebben a processzorban jelent meg eloször a szegmentált memóriakezelés. 1 Mb memóriát tud kezelni, 64 Kb-os szegmensekben. 2 mikronos technológiával készült, 4, 5, 8 és 10 MHz-es változatokban. Az utasítás-végrehajtást 4 szakaszra bontották, mindegyikért egy-egy egység felelos: Fetch Unit (az utasítás betöltése a memóriából), Decode Unit (betölti az adatokat, az utasításokat un. micro operation ökre (uop) bontja), Execute Unit (sorban végrehajtja az uop -okat), Retire Unit (az eredményt visszaírja a megfelelo regiszterbe, portra vagy memóriacímre). 1983-ban megjelent kibovített változatuk a 80186 és 80188. Ezeket már 12.5 és 16 MHz-es változatban is gyártották. 29000 tranzisztort tartalmaz.

80286: 1984

A külso és belso adatbusz 16 bites, a címvezetéket 24 bitesre bovítették, így lehetové vált 16 Mb memória kezelése, de továbbra is csak 64 Kb-os szegmensekben. Megjelent a védett mód (Protected Mode) ami lehetové teszi az 1 Mb fölötti memóriaterület elérését, és több program párhuzamos futtatását. Ilyenkor a processzor gondoskodik arról, hogy minden program csak a saját memóriaterületére írhasson. Ha mégis illegális elérés történik, akkor a processzor általános védelmi hibát (General Protection Fault) generál. Így lehetové vált többfeladatos operációs rendszerek (pl: Windows) futtatása. A védett mód nagy elonye, hogy az op. rendszer a fizikai memóriában elmozgassa a futó programok szegmenseit, anélkül, hogy ezt a programok érzékelnék. 6, 8, 10, 12, 16 és 20 MHz-es változatban gyártották. Erre a processzorra épültek az IBM PC/AT rendszerek. 134000 tranzisztorból áll.

80386: 1985 október

32-bites belso, 32 (DX: Double-word eXternal) vagy 16 (SX: Single-word eXternal) bites külso adatbuszt, és 32 bites címvezetéket tartalmaz. Így az elérheto memória mérete 4 Gb, és a 64 Kb-os szegmenskorlátozás is megszunt. Tartalmazza az eddig meglévo utasítások 32-bites változatait, és új, bittesztelo és bitkereso utasításokat is. Megjelent a virtual 8086 mode, ami több 8086 processzor egymástól független emulálását jelenti. Két új szegmensregisztert is beépítettek. A pipeline technikának köszönhetoen az utasítás-végrehajtó egységek már párhuzamosan dolgozhatnak. Pl. amikor az Execute Unit egy uop végrehajtásán dolgozik, a Fetch és Decode Unitok már a következo utasítást töltik be, és szedik szét uop okra, a Retire Unit pedig még az elozo muvelet eredményét írja vissza. Így a négy egység muködése folyamatossá válik. 12, 16, 20, 25 és 33 MHz-es változatban gyártották, 0.8 mikronos technológiával. A tranzisztorok száma 275000.

80486: 1989 ápilis

Továbbfejlesztették a párhuzamos végrehajtást azzal, hogy a Decode és az Execute Unit-ot 5 egysége bontották fel, és ezek közül bármelyik párhuzamosan muködhet. Beépítettek egy 8 Kb-os L1 cache t, ami a memória-elérést jelentosen felgyorsította. A DX jelzésu típusoknak van egy beépített lebegopontos matematikai egysége (FPU Floating-Point math Unit), az SX-ekbol ez hiányzik. A DX változat képes egy lebegopontos és egy fixpontos muveletet párhuzamosan végezni. 20, 25, 33 és 50 MHz-es változatban gyártották. 1992 márciusban jelent meg DX2 változat a már rendszersín órajelének kétszeresével, 40, 50 vagy 66 MHz-en muködik. Ekkor kellett eloször, hogy a magas üzemi homérséklet miatt, a processzora hutobordát, illetve ventilátort szerelni. 1994 márciusban kezdték gyártani a DX4-et, ami a külso órajelet háromszorozta, és 5 volt helyett 3.6 voltot használt. A Pentiumhoz hasonlóan 2X8Kb belso cache-t tartalmaz, 0.6 mikronos technológiával gyártották, 75 és 100 MHz-es változatban. 1.2 millió tranzisztorból épül fel.

Pentium: 1993 március

A külso adatbuszt 64-bitesre bovítették, ami már képes Brust Mode-ban is muködni, ekkor egy ciklus alatt egy 256-bites adatcsomagot lehet mozgatni. 16 kb-ra növelték az L1 cache méretét, és két külön 8 Kb-os egységre osztották, az egyik adatokat, a másik utasításokat tárol. A fo regiszterek még mindig 32-bitesek, de a belso adatsíneket 128 illetve 256 bit széleségu1re növelték. növelték. Az elso típusok a rendszerbusszal azonos órajelen, 60 vagy 66 MHz-en muködtek. Ezek 0.8 mikronos technológiával készültek, 5 volt feszültséget használnak. Késobb megjelentek a rendszerbusz órajelét másfélszerezo 75, 90 és 100 MHz-es változatok. Ezek, és a kétszerezo 120 MHz-es 0.6 mikronos technológiával készültek, 3.3 voltan muködnek. A 133 MHz-es és e fölötti órajelu változatokat már 0.35 mikronos technológiával gyártják. A leggyorsabb változat 200 MHz-es. A tranzisztorok száma 3.1 millió. 2db 5 elemu fixpontos és egy 8 elemu lebegopontos pipeline-t tartalmaz, így egyszerubb fixpontos muveletekbol kettot is el tud egy ciklus alatt végezni. Ezzel viszont megjelent egy probléma, az adatfüggés. Legritkább változata, amikor két egymást követo utasítás ugyan arra a helyre írja az eredményét, akkor a processzor csak egyesével tudja végrehajtani. Ennek neve WAW (Write After Write) függés. Ha az elso utasítás onnan olvas adatot, ahova a következo ír, szintén nem lehetséges a párhuzamos végrehajtás. Ez a WAR (Write After Read) függés. Ha egy utasítás az elozo eredményét használja, és emiatt kel külön-külön végrehajtani, azt RAW (Read After Write) függésnek nevezzük. Másik újítás a feltételes elágazások útjának megbecsülése (Branch Prediction). Ha a becslés sikeres volt, akkor az elágazás valódi végrehajtása után a processzor fennakadás nélkül dolgozik tovább. Ha viszont a becslés hibás volt, akkor a Fetch és Decode Unit felesleges adatokat tartalmaz, ezeket a processzor elhagyja. Ekkor viszont a pipeline kiürül, Ez Execute Unitnak várakoznia kell, mire megkapja az új, helyes adatokat. Ez többciklusnyi fennakadást okoz a végrehajtásban. A lebegopontos pipeline számára a második fixpontos pipeline készíti elo az adatokat, ezáltal gyorsul a lebegopontos teljesítmény. A Pentium már képes kétprocesszoros rendszerben muködni. Bevezették a processzor típusának megállapítására szolgáló CPUID utasítást. 1994 októberében osztáshibát fedeztek fel a lebegopontos egységben. Az 1994 november után gyártott Pentiumokban a hibát kijavították. A Pentiumok alján található feliratokból érdekes dolgokat lehet megtudni. A felirat utolsó három betuje számít. A legjobb minoségu daraboknál ez SSS. Ha az elso betu S helyett V, az azt jelenti, hogy a processzor egy kicsit nagyobb feszültséget szeret. Ha a második betu S helyett M, akkor az idozítése kicsit lassabb. Ha a harmadik betu U, akkor nem használható többprocesszoros rendszerben. Az Intel a Pentium nevet bejegyeztette, így más cég ez az elnevzést ne használhatja.

Pentium Pro (P6) 1995 november:

Beépített 256-1024 Kb L2 cache t tartalmaz a processzormagra integrálva, aminek eléréséhez a kettos független sínt (Dual Independent Bus) használja. Ennek lényege, hogy a korábbi rendszerbuszt egy külön cache-busz egészíti ki. Ez jóval gyorsabb, mint az alaplapi L2 cache. Bovített 36-bites címsinnel rendelkezik, így 64 GB memóriát tud címezni. 5.5 millió tranzisztorból áll. Ezt a processzor 32-bites programok futtatására optimalizálták, ezért a 16-bites kódot néha az azonos órajelu Pentiumnál lassabban futtatja. 150, 166, 180 és 200 MHz-es változat létezik. Itt alkalmazták eloször a Register Renaming nevu technikát, ami tulajdonképpen a processzor kiegészítése átmeneti tárolóhelyekkel. Ennek segítségével kiküszöbölték a WAW és a WAR függést. Másik újítás az Out Of Order Execution, ami annyit jelet, hogy az utasításokat nem feltétlenül sorrendben hajtja végre. A Decode Unitból az uopok egy új egységbe, az Instruction Poolba kerülnek. Itt akár 20 uop is elfér egyszerre. Az Execution Unit válogathat az uop-ok között, így el tudja érni, hogy a végrehajtás mindig optimális legyen. Ezután az eredményeket átrakja a Reordering Buffer-be, amibol a Retire Unit ismét a megfelelo sorrendben veszi ki oket. Az a már 12 elemu pipeline-okban a hibás ágbecslés akár 10-15 ciklus fennakadást is okozhat, ezért volt szükség a Pentiuménál pontosabb ágbecslésre (kb. 90%). Tartalmazza az ECC adatellenorzo algoritmust.

Pentium MMX: 1996 December

A Pentium bovített változata, 166, 200 és 233 MHZ -es változatban létezik. 0.35 mikronos technológiával készül, 4.5 millió tranzisztort tartalmaz. Megduplázott belso L1 cache -t tartalmaz. Az MMX (MultiMedia eXtension) nevu bovítés 57 db új, foleg multimédiás alkalmazásokat gyorsító utasítást, és 8 db új 64 bites regisztert jelent. A SIMD (Single Instruction Multiple Data) nevu eljárás segítségével egy utasítás egyszerre több adaton is elvégezheto. A dupla méretu L1 cache (32 Kb) és az áttervezett belso struktúra miatt eleve 10-12% -al gyorsabbak az azonos órajelu Pentiumoknál, de az új utasításokat kihasználó programoknál a gyorsulás lényegesen nagyobb. Továbbfejlesztették az elágazásjóslást, és új pipeline állomásokat alakítottak ki. A 200 és 233 MHZ-es változat órajelszorzóját átalakították, 1.5-szörözés helyett 3.5-szörözést csinál. A Pentium MMX másik újítása, hogy kettos tápfeszültséget használ. A processzor belso magja (core) 2.8 volton muködik, de az I/O muveleteket 3.3 volt feszültséggel végzi. Az Intel is elismerte azt a hibát, hogy túl sok ciklus fut le, mire a processzor átáll lebegopontos számolásra.

Pentium II: 1997 Május

A Pentium Pro átalakított változata javított 16-bites teljesítménnyel. 7,5 millió tranzisztort tartalmaz. Újfajta Slot 1 nevu foglalatot használ, ami már élcsatlakozós, így elkerülték a sérülékeny tuk használatát. Az új tokozás neve SEC (Single Edge Contact). A processzorból kiszedték az L2 cache -t, aminek mérete a Pentium II esetében 512 Kb, és egy elkülönített tokba került a processzorral együtt, így a cache már csak a processzor sebességének felével megy. Ez jelentosen csökkenti a gyártási költségeket (selejtes cache modul estén már nem kell az egész processzort kidobni), de még midig jóval gyorsabb, mintha az L2 cache az alaplapon lenne. A cache eléréséhez szintén a kettos független sínu architektúrát alkalmazza. A belso L1 cache méretét 16-ról 32 Kb-ra növelték, és beépítették az MMX utasításkészletet, és a write bufferek számát is megnövelték. Átalakították a kétprocesszoros rendszerek kezelését, így ezek már nagyobb teljesítményt nyújtanak. Az elso Pentium II-k (Klamath) 66 MHz-es buszsebességgel muködnek (233-333MHz), 0.35 mikronos gyártástechnológiát és 2.8 voltot használnak. Késobb megjelentek a 100 MHz-es buszsebességgel muködo 0.25 mikronos technológiát használó változatok (Deschutes) 350, 400 s 450 MHz -es órajelekkel, ami már 2 volton muködik.

Pentium II Xeon: 1998 június.

A Pentium II nagyteljesítményu szerverekbe szánt változata. Az L2 cache a processzorral azonos órajelen muködik, mérete 512-2048 kb. Az eddigi kettovel ellentétben, akár nyolcprocesszoros rendszerben is muködhet. 400 és 450 MHz-es változatban létezik.

Celeron:

A Pentium II olcsóbb, L2 cache és tok nélküli változata 0.25 mikronos technológiával. 2 voltos tápfeszültséget és 66 MHz-es buszsebességet használnak. Az elso típusok (Covington) 266 és 300 MHz-en muködtek. Késobb megjelentek 128 Kb L2 cache -t tartalmazó Celeronok (Mendocino). A Pentium II-vel ellentétben, ezeken az L2 cache a processzormagba van integrálva, így a processzor teljes sebességével muködik. Ennek köszönheto bizonyos programokat ezek a változatok gyorsabban futtatnak az azonos órajelu Pentium II-nél. 300 MHz-es típus mindkét változatban szerepel, ezért a 128 Kb cache -t tartalmazó változat a Celeron 300A nevet kapta. Kifejlesztettek egy Socket370 elnevezésu foglalatot, ami ránézésre a Socket7-re emlékeztet. Ebbe az újabb, PPGA (Plastic Pin Grid Array) tokozású Celeronok illeszkednek. Ezek a változatok olcsóbbak a Slot 1 foglalatba illeszkedo, régebbi SEPP (Single Edge Processor Package) változatoknál. Kapható egy átalakító, aminek segítségével Slot-1 foglalatba is lehet PPGA Celeron-t rakni. 1999 közepén az Intel abbahagyta a SEPP tokozású Celeronok gyártását. A 433 MHz fölötti változatokból csak PPGA tokozású létezik. Jelenleg 500 MHzen muköd a leggyorsabb változat. A 300 MHz-es Celeron változatok nagyon jó tuningolhatóságuk miatt lettek népszeruek. Megfelelo hutéssel nagyrészük muködik 66 helyett 100 MHzes buszsebességgel, azaz 45ö MHz-en. A nagyon szerencsésen kiválasztott darabok akár 504 MHz-en is muködnek. Vannak alaplapok, amik a bennük lévo processzor típusát automatikusan érzékelik, és csak az eloírt sebességgel engedik muködtetni. A processzor típusát a B21-es lábon keresztül lehet kiolvasni, így ezt a lábat egy vékony szigeteloszalag-csíkkal leragasztva más órajellel is hajtható lesz. Ha a tuningolt processzor bizonytalan a tápfeszültség megemelése segíthet. Sok alaplapon viszont nem lehet a feszültséget állítani, így Celeron csak az eloírt 2 volton muködik. Ezen is lehet segíteni: az A121-es, B119-es és A119-es lábak leragasztásával 2.2 volt, az A121-es, B119-es és A120-as lábakéval 2.4 volt érheto el.

Pentium III: 1999 február

1.8 volt feszültséget használ. Tartalmaz egy új, 70 utasításból álló kiegészíto utasításkészletet és 8 db 128-bites regisztert (XMM0-XMM7). Ezt a bovítést eloször csak KNI-nek (Katmai New Istuctions) hívtak, de végül az SSE (Streaming SIMD Extension) nevet kapta (SIMD - Single Instruction Multiple Data). Mindegyik darab egy egyedi, 96-bites azonosítószámot, aminek kiolvashatóságát a BIOS-ban ki lehet kapcsolni. Beépítettek egy hardware véletlenszám-generátort, aminek fontos szerepe lehet az adattikosításban. 450, 500, 550, 600 és 650 MHz-es változatok léteznek, a 650 MHz-es 2.05 volt feszültséget használ. Megjelent egy 600B nevu változat, ami 133 MHz-es buszfrekvenciát használ. Az Intel speciális hutéssel feltuningolt egy Pentium III-mat 1 GHz-re. Még 1999-ben várhatóak a 0,18 mikronos technológiával készült Pentium III-ak, állítólag PPGA tokozású változat is lesz.

2000: a Pentium 4 processzor


A Pentium 4 processzorra épülő PC-k felhasználói profi kivitelű filmeket készíthetnek, televíziós minőségű videoanyagokat tekinthetnek meg az interneten, valós idejű beszédcélú és videokommunikációt folytathatnak, valós időben jeleníthetik meg a háromdimenziós grafikákat, nagy sebességgel kódolhatják az MP3 lejátszókra szánt zenei felvételeket, illetve több multimédiás alkalmazást is futtathatnak párhuzamosan gépükön az internetes kapcsolat megszakítása nélkül. A processzor első változata 42 millió tranzisztort és 0,18 mikron vastagságú áramköri vonalakat tartalmazott. Az Intel első mikroprocesszora, a 4004, 108 kilohertzen működött míg a pentium 4 esetében már az induló sebesség is elérte az 1,5 gigahertzet. Tranzisztorok száma: 42 millió
Sebesség: 1,3, 1,4, 1,5 1,7 1,8 és 2 GHz

Forrás: Agárdi Gábor, Hadi János Fókuszban a Pentium
Aad Oferman Chiplist 9.3
Anger Fog. HOW TO OPTIMIZE FOR THE PENTIUM PROCESSZOR
Horváth Gábor Assembly védett módú programozás
László József Perifériák programozása Pascal és Assembly nyelven
http://www.intel.com
PC-X User Hogy muködik a processzorom?
DUNE NEWS 8 Pentim II
PC-X 1997/február
PC-X 1997/április
PC-X 1998/szeptember
PC-X 1999/február
PC-X 1999/március
PC-X 1999/április
PC-X 1999/júl-aug.
PC GURU 1996/1
PC GURU 1997/2
PC GURU 1997/4
PC GURU 1998/4
PC GURU 1998/6
PC GURU 1998/10
PC GURU 1999/1
PC GURU 1999/9
PC WORLD 1995/október
PC WORLD 1997/június
PC WORLD 1997/július