| Az IBM története
1. A lyukkártyától a vonalkódolvasóig
Az IBM-et 1911. június 15-én jegyezték be New York államban, eredetileg Computing-Tabulating-Recording Company név alatt. A cég története 1890-ig vezetheto vissza. Akkoriban az Egyesült Államok bevándorlók tömegeit fogadta be. Az Egyesült Államok népszámlálási hivatala hagyományos számlálási módszerekkel már nem tudta volna elvégezni a népességszámlálás feladatát, ezért versenyt hirdetett a hatékonyabb eljárás kifejlesztésére.
Egy német bevándorló, Herman Hollerith, a népszámlálási hivatal statisztikusa gyozött lyukkártyás tabulátorával, amely a lyukasztással leírt adatokat összesítette. Hollerith e sikerre alapozva 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Co. nevu vállalatot.
1911-ben Charles R. Flint, a kor egyik közismert trösztszervezoje Hollerith vállalatát egyesítette két másik céggel, a Computing Scale Co. of America nevu mérleggyártó vállalattal és az International Time Recording Co. nevu, ipari idoregisztráló berendezéseket fejleszto és eloállító céggel. Az új vállalat Computing-Tabulating-Recording Co., azaz CTR néven a mérlegektol az ipari blokkolóórákon, a hús- és sajtszeletelo berendezéseken át a lyukkártya-leolvasóig gyártotta termékeit.
A cég túl sok lábon állt, ezért egyre nehezebb volt irányítani. Megkeresték Thomas J. Watsont, aki korábban a pénztárgépeket gyártó National Cash Register Co. második számú vezetojeként tevékenykedett. 1914-ben a 40 éves Watson ügyvezetoként lépett a vállalat élére. A kisebb irodai termékek piacát átengedte másoknak és kiterjesztette a vállalat tevékenységét Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára. 1924-ben a CTR úgy döntött, hogy egyre látványosabb globális megjelenése névváltoztatást igényel. A cég új neve International Business Machines Corporation; IBM lett.
Az IBM az 1930-as években a gazdasági válsága ellenére növekedett. Egyike volt azon cégeknek, amelyek elsoként kínáltak dolgozóiknak olyan juttatásokat, mint a kollektív vállalati életbiztosítás (1934), és a fizetett szabadság (1936).
A második világháború kitörésekor minden IBM gyárlétesítményt hadiüzemmé alakítottak át, s hozzáfogtak bombaveto célzókészülékek, puskák és motoralkatrészek gyártásához is.
A háborús évek alatt, a Harvard Egyetemmel közösen végzett hatéves kutatás eredményeként készült el 1944-re a Mark I programvezérelt számológép. Ez volt az elso olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni. A több mint 15 méter hosszú, két és fél méternél magasabb és csaknem öt tonnás berendezés egy kevesebb ido alatt hajtotta végre az összeadási, hat másodperc alatt a szorzási, 12 másodperc alatt az osztási feladatokat. Ez messze elmarad napjaink legegyszerubb zsebszámológépének teljesítményétol.
Watson, az IBM elnök-vezérigazgatója csaknem négy évtizedes szolgálat után 1952-ben átadta az elnöki széket fiának, Thomas Watson Jr.-nak. Ahogy édesapja is inkább a tabulátorokban, mintsem a mérlegekben és a hússzeletelokben látta a vállalat jövojét, az ifjabb Tom Watson is arra ösztönözte az IBM-et, hogy a számítástechnikára koncentráljon. Az fjabb Watson vezetése alatt a vállalat középméretu táblázat-készíto- és írógépgyártó vállalkozásból ipari óriássá notte ki magát. bevételei 900 millió dollárról 8 milliárd dollárra nottek, míg az alkalmazottak száma 72 500-ról 270 000-re gyarapodott.
Az 1971-ben bevezetett mágneses hajlékonylemez, az IBM által kifejlesztett floppy disk egy csapásra a számítógépes adatok legelterjedtebb tárolóeszközévé vált. 1973-ban jelent meg az IBM a vonalkódot leolvasó áruházi pénztárgép-rendszerekkel.
2.
Az IBM PC születése
Amikor 1981-ben John R. Opel került a cég elnök-vezérigazgatói székébe, ez egyúttal a számítástechnika új korszakának beköszöntét is jelezte. Az IBM Személyi Számítógép (Personal Computer, közismert rövidítéssel PC) megjelenésének köszönhetoen az IBM márkanév immár belépett az otthonokba, a kisvállalkozásokba és az iskolákba is. A PC-t kezdetben 16 kbyte memóriával, hajlékonylemezes meghajtóval gyártották.
A PC tervezése során fordult elo elso ízben, hogy az IBM külso vállalkozókat bízott meg bizonyos alkatrészek gyártásával. A processzort az Intel szállította, a DOS (Disk Operating System) néven ismert operációs rendszert pedig egy 32 fos kis cég, a Microsoft. Az 1980-as években és az 1990-es évek elején az IBM gazdálkodásában egyre nagyobb zavarok támadtak. 1993-ra a vállalat éves nettó vesztesége már elérte a nyolcmilliárd dolláros rekordösszeget. Ifjabb Louis V. Gerstner 1993. április 1-jén került az IBM élére mint elnök-vezérigazgató. Ez volt az elso alkalom a vállalat történetében, hogy az IBM új vezetoje nem a cég munkatársai közül került ki. Gerstner korábban négy évig a kekszeket gyártó RJR Nabisco elnök-vezérigazgatója volt, azt megelozoen pedig 11 évig az American Express egyik felsovezetojeként tevékenykedett.
Miközben egyre fokozódott a nyomás azok részérol, akik az IBM-et szerették volna külön, egymástól független vállalatokra darabolni, Gerstner úgy döntött, egyben tartja a céget. Felismerte, hogy az IBM egyik legjellemzobb és legtartósabb erossége éppen abban rejlett, hogy képes volt integrált megoldásokat szállítani ügyfeleinek, s így egyszeru alkatrész-szállítónál többet jelentett szemükben.
Az Internet és a hálózati számítástechnika fokozatos elterjedésével a vállalat újabb drámai változás tanúja lett az iparágon belül. A Lotus Development Corp. és a Tivoli Systems Inc. felvásárlásával a szolgáltatási szektor az IBM legdinamikusabban fejlodo üzletágává vált a maga évi több mint 20 %-os növekedési rátájával.
1997-ben az IBM a világszínvonalú sakkjátékra programozott, 32 szuperprocesszorral muködo IBM RS/6000 SP számítógép, a Deep Blue bemutatásával drámai módon szemléltette a számítástechnikában rejlo lehetoségek hihetetlen távlatait. A Deep Blue New York-ban hat játszmában legyozte Garry Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ez volt az elso eset, hogy egy számítógép a normál versenysakk szabályai szerint gyozelmet aratott egy világranglistás sakkozó fölött. 3.
Az IBM magyarországi története
1932 és 1936 között Magyarországon az Organisatio Irodafelszerelési Rt. képviselte az IBM elodjét, a Computing Tabulating Recording Company nevu vállalatot.
Az amerikai cég 1936-ban, "Watson Electrical Bookkeeping Ltd." néven indította útjára magyarországi leányvállalatát, nyolc alkalmazottal és 10 000 dolláros alaptokével. Az elso ügyfelek a bankok körébol kerültek ki, akik nagyra értékelték a kártyafeldolgozó gépek gyorsaságát és pontosságát. Kezdetét vette a növekedés, hamarosan külön kártyaüzemet hoztak létre. A leányvállalat ma divatos szóval élve "outsourcing" tevékenységet is folytatott. Az ügyfelek bevitték dokumentumaikat a szolgáltatóirodába, ahol lyukkártyára vitték át az adatokat, majd soronként 50 perces sebességgel feldolgozták és rendszerezték oket. 1938-ra már húsz dolgozót foglalkoztatott a vállalat. A II. világháború során leégett az iroda, de hamarosan megtörtént az újjáépítés. 
1947-ben a vállalat felvette az International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. nevet. Az 1949-es népszámlálás adatait az IBM berendezéseivel dolgozták fel. A hidegháború és a vasfüggöny korát, az államosítást alig néhány nemzetközi vállalat élte túl, de az IBM közéjük tartozott, mert az ország statisztikai adatainak feldolgozása teljes egészében IBM gépeken alapult. Ezt a munkát a hatóságok nem merték veszélybe sodorni.
Noha abban az idoszakban részben leállították a pótalkatrészek beszállítását a nyugati világból, az IBM mérnökei egy kis muhelyben maguk is elõ tudták állítani az egyszerubb alkatrészeket. 1956-ot követõen javultak a körülmények az IBM számára. A gömbfejes írógép slágertermék lett, és az elektronikus számítógépek második generációja is sikert aratott. 
1966 áprilisában Budapestre látogatott A. K. Watson, az IBM elnöke, hogy részt vegyen az IBM 30 éves magyarországi fennállása alkalmából rendezett ünnepségeken, s ezzel egy idoben bemutassa az IBM/360-20-as rendszerét a Budapesti Nemzetközi Vásáron.
A nyolcvanas évek elsõ fele ismét nehéz idõket hozott, a szocialista országokat sújtó embargó miatt. Az IBM Magyarországi Kft. mindössze a termékek kis hányadát forgalmazhatta. Minden megrendelt számítógéphez licenszkérvényt kellett kitölteni.
Napjainkban a cég teljes portfóliója elérheto Magyarországon, a személyi számítógépektõl a nagyszámítógépekig. Szoftverek és informatikai szolgáltatásokat is szállít az IBM, amely az informatikai megoldás megtervezésétõl kezdve a megvalósításon és a leszállításon át a felügyeletig tart. Az IBM jelenleg közel 100 Üzleti Partnerrel mûködik együtt Magyarországon, akik segítségével minden iparág igényeire választ tud adni.
Az IBM legnagyobb magyarországi beruházása a Székesfehérváron mûködõ IBM Storage Products Kft. 1995 óta készülnek az üzemben korszeru technológiájú merevlemezek. Az exportált lemezmeghajtók száma 2001-ben meghaladta a hétmilliót, az árbevétel elérte a másfél milliárd dollárt. Az IBM Storage Products Ltd. körülbelül 5000 fõt foglalkoztat, mára Magyarország egyik legnagyobb exportõrévé vált. 1999 óta a váci Zollner Elektronik Kft. gyártja bérmunkában az IBM számára az IBM Storage Enterprise Server tárolórendszereket. A Shark fantázianevu berendezéseket Vácról szállítják a világ minden tájára. 
A székesfehérvári IBM Global Services Kft. távfelügyeleti funkciókat lát ez az IBM EMEA régióban mûködõ rendszerei fölött. A csoport a hét minden napján 24 órás kiszolgálást nyújt, 150 000 felhasználónak. Gyorsan nõ az alkalmazottak száma, jelenleg 210 munkatárs dolgozik a központban.
1999-ben Budapesten jött létre az IBM Regionális Pénzügyi Központja, amelynek feladata több mint 30 európai, afrikai és közel-keleti IBM szervezeti egység pénzügyi tranzakcióinak lebonyolítása. Ehhez a munkához pénzügyi ismeretekre, számítógépes készségekre, illetve az angol és a kiszolgált országok nyelvének alapos ismeretére van szükség.
2000-ben az IBM Magyarországi Kft. és a Budapesti Muszaki és Közgazdaságtudományi egyetem szerzodést írt alá az "e-business Akadémia" megalapítására vonatkozóan. Az IBM pénzforrásokkal, hardvereszközökkel, szoftverekkel és konzultációs lehetoségekkel támogatja az intézményt. Az akadémia muködtetéséhez szükséges többi tényezot (oktatók, helyszín, a tanterv adaptálása) az egyetem biztosítja. Az adományozás továbbviteleként az IBM 2000 novemberében létrehozott a Budapesti Muszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen egy ún. eServer labort, amely egy IBM mainframe-bol és munkaállomásokból áll. Az adomány célja az e-business alkalmazások fejlesztésének és kutatásának támogatása volt.
|
486 DX :::
